
Így ne kommunikálj egy szerencsejáték-függővel
Ha a családodban, baráti körödben van valaki, aki szerencsejáték-függőséggel küzd, akkor valószínűleg már tapasztaltad, hogy a kommunikáció nem mindig egyszerű vele. A jó szándék gyakran visszafelé sül el, a segítő próbálkozások ellenállást, dühöt válthatnak ki. A megfelelő, tudatos hozzáállás kulcsfontosságú ahhoz, hogy valódi segítséget nyújthass.
Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakori kommunikációs hibát, amelyeket érdemes elkerülni, és megmutatjuk, hogyan érdemes inkább megközelíteni a helyzetet.
Először is: mit ne csinálj?
– Ne ítélkezz!
Az olyan mondatok, mint például a „miért nem tudsz egyszerűen leállni?”, nem segítenek. Sőt, ezek inkább csak növelik a függőben a szégyenérzetet, illetve védelmi reakciókat váltanak ki. Fontos megértened, hogy a függőség nem egyszerű akaraterő-hiány, hanem egy összetett lelki és biológiai folyamat, amelyet nem lehet egyetlen lépéssel megoldani.
– Ne adj ultimátumot!
A fenyegetőzés és az ultimátumok, mint a „ha még egyszer játszol, elhagylak!”, könnyen a visszájára sülhetnek el. A függőség kényszeres, a fenyegetések pedig gyakran csak dacot váltanak ki, további titkolózást szülve.
– Ne próbálj mindent irányítani!
A teljes kontroll átvétele – például a pénzügyek felett – lehet, hogy neked biztonságérzetet ad, de a függő számára egy újabb játszma kezdete. A túlzott kontroll gyakran ellenállást vagy titkolózást eredményez.
– Ne bagatellizáld el a problémát!
Az olyan kijelentések, mint például az „ez csak egy rossz szokás”, kifejezetten romboló hatásúak lehetnek. A szerencsejáték-használati zavar egy hivatalosan is diagnosztizálható mentális betegség, így fontos ehhez mérten kezelni. Sok szerencsejáték-függő tagadásban él a problémát illetően, ezek a kijelentések pedig csak tovább erősítik ezt, hátráltatva a felismerést és a gyógyulást.
Hogyan kommunikálj akkor?
– Légy empatikus, de őszinte!
Mondd el, rád milyen hatással van az, hogy ő játszik, és hogy segíteni szeretnél, mert fontos számodra, törődsz vele. A beszélgetések során a világos, empatikus megfogalmazások sokkal hatékonyabbak, mint a számonkérés. Használj énközléseket: „Félek attól, amit a játék tesz veled. Szeretnék segíteni, ha engeded.” Így nem támadod függő szeretted, hanem megpróbálsz kapcsolódni hozzá.
– Hallgasd meg ítélkezés nélkül!
Gyakran az a legtöbb, amit adhatsz, ha csendben meghallgatod. Ne szakítsd félbe, ne adj azonnal tanácsot, és ne minősítsd, amit hallasz – csak hallgasd végig, amit a másik mondani akar.
– Állíts határokat, és légy következetes!
A szeretet nem azt jelenti, hogy mindent el kell tűrnöd. Fontos, hogy világosan közöld, mit vársz el, és hol húzódnak a határaid – ebben pedig legyél következetes. Például: „Szeretlek és támogatlak, de nem fogok pénzt adni a szerencsejátékra, és nem szeretném, ha hazudnál nekem ezzel kapcsolatban.”
– Ajánlj segítséget, de ne kényszerítsd!
Közösen is utánanézhettek egy segítőszervezetnek vagy terápiás lehetőségeknek, de a döntést hagyd meg neki. Kérdezd például így: „Nyitott lennél arra, hogy együtt megnézzünk egy támogató csoportot vagy szakembert?” A cél az, hogy érezze, van választása, és nincs egyedül.
– Tájékozódj a függőségről!
Minél jobban érted, mi történik vele, annál türelmesebben és tudatosabban tudsz vele beszélni. Ismerd meg a szerencsejáték-függőség működését, a lehetséges okokat, valamint hogy milyen folyamatok zajlanak ilyenkor a háttérben. Ez segít abban is, hogy ne saját magadat hibáztasd, és reális elvárásaid legyenek.
Ne feledd: te sem vagy egyedül!
A szerencsejáték-függőség a játékos környezetére is romboló hatással van. Néha talán magadat okolod, de tudnod kell, a szeretted függősége nem a te hibád, és nem cipelheted helyette a terheit sem. Ebben a nehéz élethelyzetben számodra is fontos a támogatás. Ne feledd, vannak hozzátartozói csoportok, tanácsadók, akik segíthetnek neked feldolgozni a problémát.