Mitől olyan addiktív a szerencsejáték?

Sokat ismételt tény, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték függőséghez vezethet. De mégis, mi teszi a szerencsejátékot olyan addiktívvá? A válasz az agyunk biokémiai folyamataiban rejlik: a játék során felszabaduló dopamin a felelős.

Mi is pontosan a dopamin?

A dopamin egy neurotranszmitter, azaz egy olyan kémiai hírvivő, amely az agyunkban lévő idegsejtek közötti kommunikációért felel. Szerepe kulcsfontosságú a mentális egészségre nézve, ugyanis az agy jutalmazási rendszerével áll szoros összeköttetésben. Pozitív élmények hatására – ha például elérünk egy kitűzött célt – az agy jutalmazórendszere dopamint szabadít fel, amely elégedettséggel, izgalommal és örömmel tölt el bennünket, ezáltal megerősíti az adott viselkedést, illetve arra ösztönöz, hogy a későbbiekben megismételjük azt.

Ez a mechanizmus alapvetően a javunkat szolgálja, azonban manapság könnyedén olyan tevékenységek rabjaivá válhatunk, amelyek azonnali dopaminstimulációt biztosítanak – elég csak a telefonos „scrolling” jelenségére gondolnunk. Ezek által gyenge minőségű dopamin szabadul fel, amely gyors energialöketet, majd hirtelen visszaesést eredményez. A gyors dopamincsökkenés arra késztet bennünket, hogy újra meg újra visszatérjünk az adott tevékenységhez a stimulált állapot fenntartása érdekében, ami függőség kialakulásához vezethet.

A szerencsejáték és a dopamin kapcsolata

A szerencsejáték-függőség kialakulásának is egyik fő mozgatórugója az agy dopaminrendszerének túlaktiválódása. Nyereség hatására – még akkor is, ha csak kis összegről beszélünk – az agy hatalmas dopaminlöketet kap. Érdekesség, hogy a majdnem nyereségek, az ún. „near miss” szituációk is dopaminnövekedéséhez vezetnek. A játék kiszámíthatatlansága – vagyis az, hogy nem tudjuk, mikor jön a nyeremény – kifejezetten erősen hat a dopaminrendszerre, mivel az agy a váratlan pozitív meglepetéseket sokkal izgalmasabbnak érzékeli, mint az előre látható jutalmakat.

Ez a fajta dopaminlöket rendkívül addiktív. A Kantar-Hoffmann által végzett tavalyi felmérésünk is rámutat erre: a kutatás alapján a 18–30 éves játékosok egyik fő motivációja a játék által okozott izgalom újbóli átélése. A probléma azonban az, hogy idővel az agy hozzászokik ezekhez az ingerekhez, így egyre nagyobb mennyiségben van rájuk szüksége a dopaminszint fenntartásához. A szerencsejátékosnak tehát egyre többet kell játszania ahhoz, hogy ugyanazt a szintű elégedettséget érezze.

Dopaminnövelés a szerencsejátékon túl

A jó hír az, hogy a szerencsejátékon túl számos más, biztonságos és hosszú távon is fenntartható tevékenység létezik, amelyek aktiválják az agy jutalmazórendszerét:

• Mozgás

A rendszeres testmozgás természetes módon fokozza a dopamin, az endorfin és más, „jó közérzetet” előidéző vegyületek termelődését.

• Tanulás és önfejlesztés

Új ismeretek elsajátítása vagy készségek gyakorlása során az agy pozitívan reagál a fejlődés érzésére, ami fokozza a dopaminfelszabadulást és erősíti az önbizalmat.

• Társas kapcsolatok

A tartalmas, érzelmileg biztonságos emberi kapcsolatok aktiválják az agy jutalmazórendszerét.

• Zenehallgatás

Kedvenc zenéid hallgatása képes dopaminfelszabadulást kiváltani, különösen akkor, ha az érzelmileg megérint vagy ismerős, pozitív élményekhez kötődik.

• Kreatív tevékenységek

Az alkotás – legyen az rajzolás, írás, festés vagy kézművesség – segíti a fókuszálást, illetve emeli a dopaminszintet.

• Egészséges táplálkozás

Bizonyos ételek, például a fehérjékben gazdag ételek (amelyek tirozinban, a dopamin prekurzorában bővelkednek) hozzájárulnak a dopamin megfelelő termelődéséhez.

• Természetben töltött idő

A zöld környezetben való séta vagy a természetes fényen töltött idő csökkenti a stresszhormonokat, miközben serkenti a jó közérzetért felelős vegyületek, köztük a dopamin szintjét.

• Elegendő alvás

A minőségi, elegendő mennyiségű alvás nélkül az agy dopamintermelése és dopaminreceptorainak működése is károsodik, ami negatívan hat a hangulatra és a motivációra.

A túlzott szerencsejáték függőséghez vezethet, továbbá súlyos anyagi és érzelmi károkat okozhat. Ha úgy érzed, a játékszenvedély túl nagy szerepet nyert az életedben, és nem tudsz egyedül megbirkózni vele, ne habozz szakember segítségét kérni!