Milyen az élet a szerencsejáték után?

A szerencsejáték-függőség egyre nagyobb problémát jelent társadalmunkban. Sokakat érint, ugyanakkor nagyon keveset beszélünk a témáról, a veszélyekről, aminek egyik következménye, hogy kevesen kérnek segítséget.

A függő szerencsejátékos számára szinte csak a játék létezik. Gondolatainak minden percét kitölti a játék, a játék iránti vágyakozás. El sem tudja képzelni, mi történne vele a mindennapokban, ha nem játszana.

Cikkünk célja, hogy egy felépülő függő példáján keresztül mutassa meg, hogy van, „élet” a játék után, sőt lehet minőségi, harmonikus életet is kialakítani.

Beszélgetésemet Gergővel folytattam, aki 38 éves, feleségével, két kiskorú gyermekével él egy magyarországi kisvárosban. Körülbelül 2 és fél éve kért segítséget intézményünkben, amikor már a család léte, annak alapvető fenntartása forgott veszélyben az eljátszott milliók miatt. Nem maradt pénz a számlákra, ételre is csak alig. Gergő azóta nem játszik szerencsejátékot, aminek köszönhetően újra a család, az együtt töltött idő került a középpontba.

Mi változott meg az életedben, amióta nem játszol?

Minden teljesen megváltozott. Sokkal jobban átlátom az egész életünket, mint eddig, és sokkal többet foglalkozom a családommal, amióta sikerült letennem ezt az egészet. Most a kommunikáció más, a kapcsolatunk más, nem gondoltam volna, hogy vissza tudom szerezni a feleségemet, a gyermekeimet, a bizalmukat. Lélekben is, meg mindenben is! Nem szeretném, ha még egyszer csalódnának bennem, főként nem a túlzott, felelőtlen játék miatt!

Mi az, ami értékes ebben a változásban számodra?

Nagyon fontos számomra a pénz. Azért kezdtem játszani, hogy még többet adhassak a családomnak, hogy még több dolog lehessen a miénk, az enyém. Aztán mindig kevesebb lett, a kassza és a zsebem is teljesen kiürült.

Most mindig van pénz a zsebemben. Jó, ingatlant nem vehetek, de bármit ehetek, ihatok, jólesik, hogy megdolgoztam érte keményen. Elvihetem a családomat piheni, wellnessre többször is, ahol mindig jól érezzük magunkat, és nekem ez többet ér bárminél. Az élmény, a kapcsolatunk, a család, a gyerekek, minden rendeződött, amióta nincs játék.

Milyen az életed szerencsejáték nélkül?

Most már többször nyaralunk, pihenünk, gyereket nevelünk, egymással foglalkozunk, nem a szerencsejátékkal. Most már azt merem mondani, ki merem jelenteni, hogy már nem is nagyon nézek meccset. Régen azért meccsfüggő is voltam. Barcelona-szurkoló voltam, tudtam mindent mindenkiről. Most már el tudom engedni ezt az egész dolgot. Ehhez az is kellett, hogy otthon nincs meccsnézés egyáltalán, nem is szereti a feleségem, a gyerekek sem. Inkább akkor valami mást nézünk, és ez is jó, mert eltereli a figyelmemet teljesen. Teljesen kitöröltem az ezzel kapcsolatos dolgokat a telefonomból, az életemből, de nem is hiányzik, mert teljesebb most az életem, a mindennapjaim a családommal.

Megváltozott valami a kapcsolatodban?

Őszintébb vagyok, ez furcsa is volt a feleségemnek, mert túl őszinte vagyok. Sajnos a játék miatt nagyon sok hazugságba bele kellett menjek. Sok volt a hazugság, hol van a pénz, mit csináltam vele, és emiatt hazugságra épült a kapcsolatunk. Most meg őszinteségre, és még mindig furcsa neki, hogy túl őszinte vagyok dolgokban. Sokkal több időt tudunk együtt tölteni. Sokkal másabb a kapcsolatunk, már minden pénzügyemről tud, és sokkal jobb így természetesen.

Mit tanácsolnál annak, aki hasonló helyzetben van, mint amilyenben te voltál?

Azonnal kérjen segítséget, mindenféleképpen, mert akár a család a tét, akár a boldogulásod, az elszegényedés fenyeget, főképpen akkor, ha van feleség, gyerek. Sajnos tudom, hogy mennyire be tudja szippantani az embert a szerencsejáték. Nagyon brutális. Mindenféleképpen lépjen, és próbálja lerakni, próbálja abbahagyni ezt a történetet, mert jó vége nem lesz.

Lehet, hogy egyszer nyer, de sokszor veszít, és ez nekünk nem jó! Lehet, egyszer nyer egy nagyobb összeget, több millió forintot, de előbb-utóbb vissza fogja játszani, és a mókuskeréknek az lesz a vége, hogy mínuszban lesz, nemcsak nullán.

Én nem tudom elhinni, ha valaki azt mondja, hogy ebből él! Sokan mondják, hogy ennyit nyertem, és nem is dolgozok, ebből élek – ez lehetetlen, ez hazugság, ezt nem tudom elhinni. Saját tapasztalatból tudom, a vége mindig mínusz lesz ennek az egész történetnek. Be kell rögzítenie az embernek magában, hogy ez az egész egyszer bejön, de tízszer nem. Emiatt pedig az egész vége úgyis mínusz lesz. Fel kell fognia mindenkinek!

Nagyon sok ismerősöm játszott. Közöttük éltem szinte, nem is a családommal. Mindenkivel megszakítottam a kapcsolatot, teljesen. Már nem tartom a kapcsolatot abból az időből szinte senkivel, csak a közvetlen kollégáimmal. Nagyon kevés barátom van, mert benne voltam egy körben, ahol csak erről volt szó, csak ez ment mindig, én pedig sajnos befolyásolható vagyok. Úgy nem lehet befejezni, ha valaki önmaga nem akarja abbahagyni. Hiába mondom nekik egyelőre, hogy kérjenek ők is segítséget. Mindig erről szólt a beszélgetés, hogy te mennyit raktál, mennyit buktál. Így nem lehet lerakni, csak ha megszakítod a kört ezekkel az emberekkel teljesen. Se telefon, se üzenetek, se semmi! Én új telefonszámot is kértem magamnak.

Te milyen segítséget kaptál?

Én hozzátok (Ökumenikus Segélyszervezet) jöttem, és szerencsére fogadtál, és segítettél, köszönöm! Nagyon kellett, hogy átformáljam a gondolkodásom. Középkorú vagyok, és nem hittem volna, hogy ennyire bele lehet merülni a játékba, és hetek óta, hónapok óta foglalkozol velem. Minden héten találkoztunk, megbeszéltük és elmondtam, mi van velem, mi a helyzet a családdal, a játékkal. Hála Isten, hogy le bírtam rakni, és jó így. Elégedett és boldog vagyok a mostani életemmel.

A függőség gyakran elszigetel. Hazugságokat szül, titkokat, falakat épít. De a felépülés során ezek a falak leomlanak. Sokan ilyenkor mernek először őszintén beszélni magukról, a fájdalmaikról, a hibáikról. Ez az őszinteség, sebezhetőség hozza el a valódi, a mély emberi kapcsolatokat. Megerősödnek a barátságok, új alapokra kerülnek a családi viszonyok.

A család mellett egy segítő szakember jelenléte nagyon sokat tud segíteni abban, hogy átvezessen a nehézségeken, hogy elkísérjen, támogasson azon az úton, amelyen megértheted a függőségedet, amelyen átélheted azt, hogy van arra lehetőség, hogy ne a szerencsejáték legyen a középpontban.