Amikor túl nagy lesz a tét
„Ez csak játék” – mondják sokan, akik szerencsejáték-használati zavarral küzdenek. Valóban, a sportfogadás vagy a kaszinózás kezdetben ártalmatlan szórakozásnak, izgalmas időtöltésnek tűnt számukra, aztán idővel átléptek egy bizonyos határt. De mikortól is válik kórossá a játék?
A szerencsejáték-használati zavar a viselkedési addikciók, szenvedélybetegségek körébe tartozik, hivatalosan is diagnosztizálható mentális betegség.
Bár nem minden szerencsejátékot játszó ember lesz függő, nemtől és kortól függetlenül bárki a játék rabjává válhat, és vannak olyan tényezők, amelyek növelhetik is a szerencsejáték-függőség kialakulásának valószínűségét. Ilyen például többek között a genetikai hajlam, egyes mentális egészségügyi problémák, bizonyos személyiségjegyek, a stresszhatások, de a tanult viselkedés és a környezeti tényezők is hatással vannak a kóros állapot kialakulására.
Mikor válik kórossá a szerencsejáték, milyen tünetek jelzik a bajt? A szerencsejáték általában ártalmatlan szórakozásként kezdődik, amely izgalommal és gyakran boldogsággal tölti el a játékost. Ahogy azonban egyre többet játszik, a játék élvezete fokozatosan háttérbe szorul. Azért is játszik, hogy enyhítse tehetetlenségérzését, bűntudatát, szorongását, depresszióját, valamint hogy kicsit elfelejtse a problémáit.
A szerencsejáték-használati zavar egyik legfontosabb tünete, hogy az egyén képtelen ellenállni a játék iránti késztetésnek. Ez a késztetés olyan erős lehet, hogy a játék prioritássá válik az életében – még akkor is, ha az súlyos személyes, családi, munkahelyi vagy pénzügyi következményekkel jár, illetve nemcsak rá, de a környezetére is hatással van.
A pénzügyi problémák gyakran a legszembetűnőbb következményei a szerencsejáték-használati zavarnak. Az érintetteknek a kezdeti izgalom újbóli elérése érdekében egyre növelniük kell a tétet, így gyakran költenek el jelentős összegeket, hogy folytathassák a játékot, valamint hogy visszaszerezhessék az elvesztett pénzt, ami súlyos adósságokhoz és pénzügyi instabilitáshoz vezethet.
Szociális szinten a függőség családi és munkahelyi konfliktusokat eredményezhet, ami a kapcsolatok romlásához, a munkahelyi teljesítmény csökkenéséhez és akár a munkahely elvesztéséhez is vezethet.
A szerencsejáték-használati zavarral küzdő egyén igyekszik titkolni függősége mértékét, ugyanakkor nem tudja kontrollálni játékát, nyugtalannak, ingerlékenynek érezheti magát emiatt. Mindezek mellett pedig egyéb kísérő tünetek is felléphetnek – depresszió, elmagányosodás, felborult napi ritmus, fáradékonyság, koncentrációs zavar, kapcsolatok átalakulása –, amelyek hatással lehetnek hétköznapi életére.
Ha úgy érzi, hogy a játék már túlságosan rátelepedett az életére, és a fenti tünetekből többet is tapasztalt magán az elmúlt időszakban, vagy családtagjai és ismerői aggodalmukat fejezték ki az ön játékával kapcsolatban, töltse ki tesztünket, hogy tisztábban láthassa helyzetét! Tájékozódjon a lehetőségekről, forduljon szakemberhez!