Riportsorozat egy felépülő szerencsejáték-függővel (4. rész)

Demény Anita addiktológiai konzultáns

A szerencsejáték világa sokak számára jelenti az izgalmat, a kikapcsolódás lehetőségét. Mások azt gondolják, hogy a szerencse hozzájárulhat az álmok megvalósításához is.  Azonban kevesen beszélnek arról a sötét oldalról, amikor a szerencsejátékos már átlépett egy határt, elveszítette a kontrollt.  A függőség veszélye és annak hosszú távú hatásai sokak számára rejtve maradnak, keveset beszélünk róla.

Riport egy felépülő szerencsejáték-függővel 4. rész

A szerencsejáték világa sokak számára jelenti az izgalmat, a kikapcsolódás lehetőségét, mások azt gondolják, hogy a szerencse hozzájárulhat az álmok megvalósításához is.  Azonban kevesen beszélnek arról a sötét oldalról, amikor a szerencsejátékos már átlépett egy határt, elveszítette a kontrollt.  A függőség veszélye és annak hosszú távú hatásai sokak számára rejtve maradnak, keveset beszélünk róla.

Ebben a riportsorozatban egy olyan személy történetét osztjuk meg, aki átlépett a szerencsejáték árnyoldalára, de megtalálta az utat a felépülés és a kitörés felé. Fókuszban egy felépülő szerencsejátékos áll, aki megosztja velünk küzdelmeit és azokat a tapasztalatokat, amelyeket meg kell tenni a változás és a gyógyulás érdekében.

Képes volt kilábalni a függőség bonyolult hálójából és új életet kezdeni. Az ő története lehet inspiráció mások számára, akik hasonló helyzetben találják magukat, és egyúttal felhívhatja a figyelmet arra, hogy a szerencsejáték függőség nem csak egyéni probléma, hanem olyan téma, amelyre társadalmi figyelmet is fordítani kell.

Fontos, hogy a riport nem arról szól, hogy ne játssz, hogy kerüld a kaszinókat, az online játékot.  Ez a riport arra törekszik, hogy megértsük a szerencsejáték-függőséget és kezelésének fontosságát, bemutatja a reményt és az erőt, amit egy felépülő szerencsejátékos képes megtalálni. A riport rá tud mutatni arra is, hogy miért kell tisztában lenni azzal, hogy miért játszol és milyen motivációk sodorhatnak veszélybe, amikor a játék már nem játék lesz számodra, hanem függőség. 

Interjúalanyomat nevezzük „Péter”-nek, aki felépülő szerencsejáték-függő.

Az interjú első részében Péter a felépüléséről beszélt, arról az időszakról, ami akkor kezdődött, amikor a Segélyszervezet szakembereihez fordult segítségért. A második részben függőségének kialakulása, úgymond függő élettörténete került terítékre.

A harmadik részben a segítségkérése óta eltelt időszak munkájáról kérdeztük, arról, amit közösen végeztünk, végzünk felépülésének érdekében.

A befejező részben Péter jelenéről, céljairól, vagyis a jövő lehetőségeiről is beszél. Arról, hogy milyen változásokon ment át, hogy miért érzi most jól magát. 

Péter, mielőtt a jelen helyzetedről, érzéseidről kérdeznélek, kérlek, foglald össze, mi a különbség a 4 évvel ezelőtt az intézményünkben segítséget kérő Péter és a mostani Péter között?

Nagy a különbség.

Péter, vagyis én, folyamatosan jobban és jobban akart lenni a 4 év alatt.

A mostaninak viszont nagyobb fogalma van arról, hogy mit kellene csinálni, cselekedni ennek érdekében.

Nekem az volt az egyik alapvető problémám, azért játszottam, mert úgy éltem az életemet, hogy ne kelljen foglalkoznom saját magammal, ne kelljen foglalkozni azzal, hogy hogyan érzem magam, miért érzem rosszul magam… Ne kelljen foglalkoznom azzal, hogy mi van velem, ki vagyok én valójában.

És a 4 éve folyó közös felépülési folyamat során sokszor kellett foglalkozni magammal, és – főleg az első időszakban – az nem mindig volt könnyű, vagyis pontosabban fogalmazva nagyon nehéz volt.

Gyakorlatilag a személyiség fejlődéssel itt találkoztam először, itt kezdem el foglalkozni magammal, tudatosan amióta ide bejelentkeztem, tehát onnantól kezdődött ez a folyamat, mert itt kaptam segítséget ehhez. Azelőtt ilyen nem volt, maximum, hogy szeretnék jobb lenni. Nem összességében szerettem volna fejlődni, hanem mindig csak egy-egy dologban, csak egy-egy dolgot szerettem volna jobban csinálni.

A felépülésem alatt pedig elkezdődött egy olyan folyamat, ahol – számomra – vakfoltokkal kezdtünk el foglalkozni. Az érzelmek, azoknak a megélése, problémáim gyökere, a miértek, hogy miért játszom, mit miért csinálok, vagy például, hogy miért érzem magam gátlásosnak.

Jelenleg milyen ember Péter? Milyennek látod magad?

Pozitív hozzáállású, pozitív szemléletű.

Korábban egy pesszimista, realista embernek mondtak, most sokkal pozitívabb vagyok. Változtattam bizonyos dolgokon, sok minden tanultam, valamit megpróbálok megfogadni, többnyire meg is értem, nem csak megélem, mi történik velem, körülöttem. Ezek formálják gondolataimat, személyiségemet.

Sok magánéleti nehézségem volt, és ez nyomasztott. Ezek többségének most vége, sikerült lezárnom, elengedni, így azért nagyon mások lettek a körülmények, például most egyedül vagyok.

Mi történik Veled, hogyan érzed magad most, a jelenben?

Most egy komoly változásban vagyok. Folyamatban van a válásom. Emiatt voltam fent is lent is, de alapvetően az utóbbi időszakban nagyon pozitív vagyok.

Korábban a nehéz helyzetek megélése számomra kimerült abban, hogy egyedül sajnáltam magam. Ez a nehéz helyzet számomra most ennél egy értelmesebb magammal foglakozást jelent.

Bizakodó vagyok, ezért mondjuk alkalmas az időpont, hogy a jövőről tudjak beszélni, ennek a témának örültem.

Hogyan látod Pétert a jövőben? Mik a céljaid, a terveid?

Igazából most azt érzem, hogy a helyemen vagyok.

A magánéleti vonalat leszámítva, például a munkámra gondolva, nincs olyan tervem, hogy mást dolgozzak, és az élet más területei is rendben vannak, úgy érzem.

Nem terv, nem cél, folyamatos feladat az önmagammal való foglalkozás, a megértés, hogy békességben legyek önmagammal, fejlődjek folyamatosan tovább.

Konkrét céljaim? A függőséggel kapcsolatban az, hogy ne játszak. Mivel korábban többszörös visszaeső voltam, azért tudom, hogy ez nem egyszerű, folyamatos ezzel foglalkozást, figyelmet igényel. Megtanultam, megtapasztaltam, a visszaesés természetes jelensége a felépülésnek, és fontos, hogy ilyen esetben ne önmarcangolással súlyosbítsam a helyzetet, hanem folytassam a felépülési, fejlődési folyamatot, vonjam le a következtetéseket, tanuljak a hibákból, hogy legközelebb kisebb eséllyel történjen velem ilyen, lehetőleg többé soha!

Magánéletben szeretnék egy új kapcsolatot, amit már a mai Péter személyiségével összhangban keresek, és remélhetőleg a későbbiekben emiatt kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban élhetek majd.

Munkámban is vannak apró céljaim. De a legfőbb célom az, hogy élvezzem, ami adatik, örömmel éljem meg az életet, a mindennapokat. Nem hedonistaként, hanem csak úgy, hogy jól érezzem magam. Megélni a napokat, megtalálni benne a szépséget, ha van valami nehézség, akkor a megoldásra fókuszálni, nem „bedepizni”, önmarcangolni, elmenekülni.

Aktívabban élni, például társadalmi életet élni, kapcsolatokat tartani és építeni, időt és energiát fordítani erre is, nem úgy, mint korábban. Szóval pozitívnak lenni.

Bizakodó vagyok, most azt gondolom, az elkövetkező legjobb éveim következnek.

Mit üzennél másoknak?

Másoknak az üzenem, aki belül érzi, hogy nem oké a szerencsejátékkal kapcsolatban a dolog, már kezdi átvenni az irányítást felette a játék és a szenvedély, az kérjen segítséget, mert működik, nekem ez a tapasztalatom. Nagyon sokszor próbáltam egyedül, de nem ment.

Annak, aki azt érzi, fogékony a játék szenvedélyére, és el tudná vinni szélsőséges viselkedés felé akár sportfogadás, akár a kaszinó, online nyerőgép, vagy bármi ilyesmi, annak azt üzenem valószínű, még időben van, hogy még abbahagyja! Az érzés azt jelzi, hogy számára ez túl veszélyes „pálya”! És ezzel nem szabad játszani. Szaknyelven szólva, túl rizikós!

Mit üzennél Péternek egy jövőbe küldött időkapszulával?

Csak így tovább még mindig, előre!

Önmagad felé miért vagy hálás, mit köszönnél meg magadnak?

Megköszönném, megköszönöm, hogy olyan állapotba hoztam magamat, mintha nem is lennék függő, ami így igaz is, holott mégis függő vagyok. De most egy ideje már baromi jól vagyok. És remélem, ez az érzés lesz jobb is, ha dolgozom rajta, de most eljutottam oda, hogy ezt képes vagyok megköszönni magamnak.

Igazából, ha én ezt megcsináltam, nyilván ez közhelyes, de olyan emberek is meg tudják tenni, akiknek problémát jelent ma még a függőség.

Ha úgy érzed kicsúszott az irányítás a kezed közül és a játék átvette, átveszi az életed felett az irányítást, keress fel egy szakembert. Egyedül nehéz, segítséggel könnyebb. Számos településen elérhetőek már olyan ingyenes szolgáltatások, ahol támogatás és elfogadás mellett kaphatsz segítséget.